"...Az egyik hétvégén Rachel kérése ellenére anyámra koncentrálva meg szerettem volna látogatni őket az otthonomban, de valahol máshol landoltam. A finnországi házunkban. Nagyon meglepődtem, és egy kicsit bántott is a dolog. Annyira lefoglalt az összeesküvés elméletem, hogy észre sem vettem a költözést. A régi szobámba indultam. Meglepve konstatáltam, hogy Sarah Josh mellé kuporodva a fiú karjába fúrja az arcát, a másik pedig átkarolja a lány vállát. Közben pedig a kezemet fogja…
Josh arca borostás volt, a szeme alatt sötét karikák éktelenkedtek, mindemellett viszont nagyobbnak is tűnt. Legalább tíz centiméterrel magasabbnak látszott, még így, ülve is. Hatalmas tenyerébe vette kis kezemet, majd mély levegőt vett.
- Ne aggódj! El szerint jobban van – Sarah a vállán átvetett kézbe kapaszkodott. – Nem sokára magához tér! – Elég meglepő volt a jelenet, nem csak az, hogy Sarah Josht bíztatja, az is, hogy összebújva ülnek mellettem. És azt hiszem, nem csak meglepődtem, féltékeny is voltam. Én, Emily Blackwoods féltékeny vagyok egy lányra, aki azt a fiút ölelgeti, akit én… nem is tudom… azt hiszem, Josh fontos nekem. Imádom a barna szemeit, a barna haját, a kreolos bőrét, a nagy kezeit, a dörmögős hangját. Olyan jó lenne élni!..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése